Budapest hegyeit megmászni, meg felmenni a Mátrába, esetleg síelni egy jót Ausztriában, vagy lenézni a francia Alpokból a kisebb hegyek havas csúcsaira. Valahogy mindig csak egy részét látjuk. Rajta állunk a hegyen, valamilyen magassága van, aztán hogy az pontosan mekkora is?

Ahogy Nusa Penidáról, vagy akármelyik kisebb szigetről néz az ember az Agung hegy irányába, rádöbben egy érdekes dologra. A tengerszint feletti magasság más értelmet nyer hirtelen. Na mert, hogy ott van a tenger és a hegy pedig nem egy lánc egyre növekvő csúcsainak sorozata, ahol egy kicsit alacsonyabbról látjuk a kicsit magasabb csúcsot, hanem egy darab marha nagy vulkáni kúp.

Bali - és majdnem mindegyik sziget a környéken - egy nagy vulkáni eredetű kupac. Végig lehet követni a láva folyamokat, ahogy a falvak és utak kialakultak rajtuk, a résekbe ékelt rizsföldekkel, és a partvonalakat szaggató vulkáni csipkékkel együtt. Szoktunk rajta gondolkodni, hogy mibe is halnánk inkább bele, ha a parton rosszul lépnénk: a 10 méter zuhanásba, vagy abba a kő-késhalomba, amire esnénk. Egyik sem jó kilátás. Ellenben jól néz ki...messziről. Papucsban sétálni rajta sem életbiztosítás...hallottam...nyilván, én sosem próbálnám ki :-):-).

Tipp: ha kitörne a vulkán, a rizsföld völgyének alja hosszú távon nem jó hely!

Elképzeltem, hogy néz ki az Agung Vulkán Európához képest...na így:

Egy millió évvel ezelőtt kezdődött az egész sztori, amikor a vastagabb Eurázsiai tektonikus lemez alá begyűrődő Indo-Ausztrál lemez feltolta a víz felé a puhább kőzetekben és korallban gazdag tenger-feneket (Uluwatu), majd a gyűrés hatására megrepedő aljzaton keresztül megérkezett a magma/láva, és kinőtt a sziget többi része. Mennyi energia...ebben az időben már jócskán a szigeten lakott a kőkorszak ősembere (leletek a szigeten).

Az Agung mellett található a sziget másik aktív vulkánja, a Batur, amiben nagyszerűen el is lehet tölteni egy éjszakát a vulkán által melegített forró fürdők egyike mellett (érdemes felmenni egy éjszakára). Ha oldalról nézzük a Baturt, középen látszik a jelenlegi kúp, és tőle 7-8 km-re jobbra és balra látszik a "régi hegy" széle, és el lehet képzelni, hogy mekkora lehetett a hegy eredetileg, mielőtt kimászott onnan az az állati méretű föld-tömeg. Hány ember munkája kellene ahhoz, hogy kilapátolják ezt kézzel-lábbal...

Az Agung Vulkán viszonylag ritkán tör ki úgy igazán (1710, 1843, 1963 és 2017), szóval úgy 50-100 évente. Az ország egyik legnagyobb kitörését is ő produkálta 1963-ban, közel 2.000 embert ölt meg a láva és a piroklasztikus ár több kitörés alatt. A helyiek szerint a csodával határos módon éppen hogy elkerülte az Anyatemplom kerítését (Besakih)...na jó, pontosítok, szerintük szándékos isteni csoda volt. Elhiszem, hogy a Föld csakrái metszik egymást ott, meg minden...de azért, egy aktív vulkán lábára építeni egy templomot? Sebaj, megúszta. A 2017-es kitörés is jó statisztikákat hozott: szeptember 26-án 300 darab feletti földrengés volt a hegynél. Érthető, hogy negyedére esett hirtelen a turisták száma.

Egy ilyen kis szigeten elég sok változatosság elfér, az biztos. Ha hozzá veszem még a Bali és Lombok között lévő szoros 500 méteres mélységét (ÉK irányba a vulkántól ez a vízmélység 1500m), akkor még pár millió évnyi emelkedés, és egész jó kis sípálya lesz belőle. Várom! :-)