Számoltuk a napokat, vágtuk a centiket, aztán jól nem hittük el az indulás napján, hogy eljött ez is: 2021 után lehetőségünk támadt a visszatérésre, Balira.

Két dolog motoszkált bennünk erősen. Az első, hogy az utolsó 1.5 év aranyélet után (t.i. Covid lezárás) milyen is lesz a turistákkal túlpakolt Bali érzése. A második, hogy 2 év alatti babával a hátunkon is olyan hú de nagy szabadság lesz ez az egész, vagy nem, vagy másképp? Ha nem nézzük meg, sosem tudjuk meg, ugyebár.

Mi a Turkish Airlines-t választottuk a baba miatt, mivel ennek a legrövidebb átszállással az útja (nem az 50-perces Qatar-t "elérjük-e vagy nem-e" verzióra gondolok). 2 óra alatt bőven volt időnk a váróban...nos, várni, enni, inni és pihenni kicsit. Sokan kérdezik, hogy hogyan vegyenek repjegyet.

1) a repülő társaság weblapján, mivel máshol lehet olcsóbbnak tűnő is, de bármi is történhet...majd mesélek.

2) mielőbb, akkor mész Balira, ha van repjegyed, egyébként nem mész, minden mást ott helyben is lehet foglalni. Nem, jellemzően nem lesz olcsóbb a jegy "jövő héten", mivel az osztályokon belül jegy-csoportok vannak, és azok fogynak szépen, emelve az árakat.

3) szeretjük a rövid átszállást, de azért ne legyen túl rövid, a legtöbb járatot elérik az emberek, néha 10 percen múlhat. Visszafelé 13 órás átszállást választottunk, mivel van a Turkish-nek egy ingyenes városnéző útja is, hátha jó.

A gépen szinte végig aludtunk, vagy ettünk, talán egy filmre volt időm, meg persze baba-kergetésre a sorok között. Teljesen gyorsan eltelt. Gabinak több strapa volt nyilván, mivel rá volt kötözve (szó szerint is, meg magától is) a potyautasunk.

Nem tudjuk mit evett a leányzónk, de olyan puki-arzenállal készült az útra, hogy a légiutas kísérő illatosító spray-vel és gázmaszkkal járkált a végére. Elnézést a többi utastól, ezúton is! A csúcsot a leszállás után érte el, ezért igyekeztünk gyorsan megmutatni a papírjainkat, mert kartávolságban sem volt elviselhető.

Ezer kérdés van a vízumokról, egy részére nem kaptunk soha választ, akárkit kérdeztünk. Megpróbálom összefoglalni röviden.

1) on-line vízum tökéletesen működik. 500.000 IDR az ára a B1-es VoD (Visa on Demand, 30+30 napos vízum, egy beutazásra), meg kezelési díj, 5 perc alatt készen van, és általában azonnal ki is állítják. Mi 1-2 nappal indulás előtt csináltuk. Kell hozzá: útlevél jpg, útlevél pdf (ne kérdezzétek...), indo-kompatibilis arckép, ami nem kompatibilis általában a mienkkel. Próbáltam olyat is feltölteni, elutasította. Az állad a kép felénél legyen, a kép aránya 2:3, a fejed kb. 40%-a a képnek, és esetleg piros a háttere. Piros háttér letölt, kép kivág-bemásol, feltölt, és kész is volt. Lehet kérvényezni 6 hónapos B212-es vízumot is ugyanott, kb. 3.5M IDR, és akár van többszöri beutazós vízum is, legfeljebb 5 évre. A legtöbb esetben elég a B1. Lehet helyben is venni vízumot, de olyan hosszú sorok álltak, hogy nagyon örültünk, hogy nem vártunk vele!

2) on-line bevallások és igazolások a reptéren: elsőre megijedtünk kicsit, hogy mit felejtettünk el a nagy készülődésben, de a végén teljesen flottul ment minden. A reptér területén területenként külön-külön van WiFi, simán rá lehet lépni és megy a kitöltés percek alatt.

Első felvonás: egészségügyi nyilatkozat (ez időszakos is lehet). https://sshp.kemkes.go.id/register QR kóddal leolvasható, vagy beírható, alap adatok kellenek hozzá, mint útlevél és beszálló kártya. Nagy tumultus volt előtte, de ha megvan a telefonodon a vágyott QR kód, akkor mehetsz előre.

Második felvonás: vízum és útlevél ellenőrzés (ha 5 év alatti gyerekkel mész, vagy nyugdíjas vagy, jobb oldalon van külön bejárat). Lelövöm a poént...egy vízumról sem kértek el semmit, mivel integrálva van a rendszer és látják, hogy van-e neked. Sokan szoktak FB dicsekedni, hogy tőlük nem kérték el. Tőlünk sem kértek el egyet sem. A vízum oldalon szinte lehetetlen kideríteni, hogy 2 év alatti gyereknek kell-e olyan, mi csináltunk egyet, ne azon múljon a fennakadás. Mosolygás, pipa, aztán pelenka csere :-).

A reptéren van úgy 30 digitális útlevél kapu, ami hihetetlenül felgyorsította az életet. Régebben olyan kígyózó sorok álltak itt, hogy egy órán át is tartott az átjutás, most szinte pang az egész terem. Nagyszerű upgrade volt fiúk!

Harmadik felvonás: digitális vámpapírok kitöltése. https://ecd.beacukai.go.id lapon van, egy perc alatt kész van, séta közben. WiFi-t kell váltani, szóval nem kell csak ezért helyi mobil Internet. Innen már lehet is hívni a Grab vagy GoJek sofőrt és odaér a kijárathoz, mire ti is...ments el egy képernyő képet a rendszámról, mert aztán később nem lesz Internet kéznél.

Egy blog olvasónk (Főző Lilla) jelezte, hogy van egy Bali Turista Adó is, amit “önként” lehet befizetni on-line itt: https://lovebali.baliprov.go.id/home?levy=show , erre mi nem láttunk kiírást, nem kérte senki…150.000 IDR/fő, és nagyobb helyeken, mint Majom Park, ellenőrzik véletlenszerűen, és megrovás vagy kitiltás lehet a hatása….köszönjük a jelzést :)

Megcsodáltuk a végtelen autó forgalmat a reptér körül, és már éreztük, hogy ez a Bali nem az a Bali, amit magunk mögött hagytunk, és majd rá kell számolni plusz fél órát indulás előtt a várható dugóra.

A szállásra érve közölték, hogy a megadott szobába nagyon váják a vendéget, de azok nem mi vagyunk, inkább egy kedves német család. Este 9-kor, félig álmos babával a babakocsiban. Ááááááá, tényleg Balira érkeztünk :-)! Aztán kis fejetlenség utána adtak egy másik szobát, és mondták, hogy elnézést, csak másnapra vártak minket, mintha a Booking nem mai napot írt volna nekik ki :-). Sebaj, nekünk lett szobánk, nekik meg egy eladható történetük. Ettől még olyan, mintha haza érkeztünk volna. A szagok, az áramló forgalom, a mosolygós emberek, a meleg éjszakai levegő, a naplementében strandoló indonézek :-)...megérte az utat.