Július 9-cel megnyitották a belföldi forgalom előtt Bali látványosságait és a légi közlekedést is. Utóbbit elég korlátozottan, de a partok végre úgy is nyitva vannak, hogy nem kell átmászni egy kerítésen sem.

A téli hideg ellenére :-), ami 29 fokot jelent, átgurultunk megnézni, hogy a turisták által általában megszállt Kuta partja (nyugati oldal, a reptér felett kicsivel, ahogy december és április között szokott kinézni: "Kuka beach"), ahol méterenként érik egymást a szörfoktatók, a kis shopok és pénzváltók, valamint a jobb és rosszabb éttermek, hogy is néz ki ennek örömére.

Magán tengerpartunk lett hirtelen. Míg északabbra Canggu partjain hegyekben mászkálnak az expat (külföldön dolgozó) népek, és a régihez hasonló élet van már vagy egy hónapja, és a keleti oldalon Sanur partján már ismét levegőre merészkednek az átlagot nyugdíjas ausztrálok, addig itt marsbéli kopárság és csend uralkodik még mindig.

Majdnem az összes kisbolt csukva, éttermek szintén, egyedül a bevásárló központok tartanak nyitva, azok is erős ellenőrzés alatt.

A tengerpartra nem lehet az összes kijáraton kimenni (az első képen bal oldalon látszik a tiltó plakát), csak minden 4-5-ik engedi a gyalogos forgalmat (ennek mi értelme?). Ha ezen átjutunk, akkor az fényképekről ismert 80-as évek Balija tárul elénk. Százméterenként egy-egy ember a pálmafák alatt, és a kilométereken át nyúló sárga homokos vízben tucatnyi szörfös próbálta megtalálni az ideális hullámot. Őket nézve mindig megállapítjuk, hogy ez a szörfözés nem egy meditatív sport. Először életben kell maradnod, hogy bejuss a hullámok közé, utána meg csak azért. Nagyjából 1-2 ezer ember hiányzik a partoktól és pár tízezer a hátsó utcákról. Ezen a szakaszon nem laknak nagyon helyiek sem, meg senki, a szállodák jelenleg csendes világa ez.

Visszagondolva arra, amikor az úton két oldalt sorban álló motorok között egy-két sorban végig dugóban álló autók között próbál meg elmenni a több sornyi motor minden egyes nap minden egyes órájában, a mostani kép lehetetlennek tűnik. Régen egy óra volt átjönni ide Sanurból, most 30 perc...üres utakon nem nehéz.

Aki szeretné megnézni azt a Balit, ami igazán vonzó lehetett, annak most érdemes jönnie (vagyis majd szeptemberben, amikor kinyitják a nemzetközi forgalom előtt is a határokat - várhatóan). A jelenlegi dátum még mindig 11-e lesz, de az is igaz, hogy a betegszám még mindig heti 10%-kal emelkedik folyamatosan.

Az egyetlen túlélőt kiválasztva a végén kiültünk a McTengerpartra, és betoltuk a friss sültkrumplit a forró homokon. Tisztára, mintha nyaralna az ember egy lakatlan szigeten...