Indonézia évtizedek óta működtet egy kevéssé ismert programot fiatalok számára (17-35 közötti, beszél angolul, egyedülálló, nem terhes stb.): ez a Darmasiswa program.

Egy válogatási procedúra után - ahol nyilván be kell mutatni, hogy mennyire nagyon is vonzódik az ember lánya/fia az indonéz kultúrához meg minden - a jelentkezők megkapják a belépéshez szükséges turista vízumot és már repülhetnek is (saját költségükön) Jakartába, ahol egy 2 napos bemutatkozás és eligazitás után mindenki megy a neki szánt városba. A jelentkezés során egyébként 2 várost meg lehet jelölni, és ha szerencséje van az embernek, a számára kedvesebbikbe megy majd. Gabi első évben nem kapott helyet, de másodszorra igen.

A jellemzően válaszott városok (és így a nagyobb egyetemek helyei is): Jakarta, Yogyakarta és Denpasar. Minél kisebb városba mész, annál több esélyed van a felvételre (Aceh, Bandung, Surabaya, Makassar, stb.).

A programban több ág van: a nyelvtanulók, akik Bahasa Indonesia (a helyi közös nyelv) egyetemi oktatást kapnak heti 5 nap, napi 4 tanórán keresztül, a zenészek, akik zenélni, táncolni tanulnak egy-egy másik egyetemen, a harmadik ág a művészek, akik festeni, batikozni tanulnak (ez a batik nem az otthoni batik), és végül a szakácsok, akik a helyi ételkészítési szokásokkal ismerkednek meg. Mindegyik programot kiegészítik a helyi kultúrát megismertető kis utak: templomokba, piacokra, családokhoz, főzni stb. Ezen kívül, a Jakartai Nagykövetségünk és a helyi magyar konzulátus is elkövet mindent, hogy különböző kulturális eseményeken a diákok minél többet megismerhessenek a vendéglátó ország életéből.

Sok régebbi diák marad itt a szigeten a program után is. Programokat szerveznek turistáknak, dolgozni kezdenek magyar cégekkel itt, illetve egy-két esetben, akár férjhez is mennek. A helyismeret és a nyelvtudás mindenkppen jó kezdő csomag egy napsütésben bőséges jövőhöz.

A Darmasiswa ösztöndíj a cél várostól függően 2.500.000-3.000.000 rúpia havonta (kb. 50-60e forint). Ebből kell szállásról, iskolába bejutásról és étkezésről is gondoskodni. Az a tapasztalat, hogy nem árt, ha van még egyszer ennyi nálad...mert az úgy kienged a napi többszöri nasi goreng (sült rizs) menü varázsából. Néha egy-egy pizza vagy McDonald's szükséges lehet a lelki túléléshez. Az első hónapokban kimondottan ünnepi íznek éreztük a mekis sült krumplit meg a csoki fagyit. Arról nem is beszélve, hogy érdemes kicsit utazgatni a környéken, ami bár olcsó, de nincs ingyen.

A diákoknak szánt szállások havi 1M-2M(-5M :-)) körül vannak, és ha nagyon helyit eszel, akkor napi 50e-ből éppen ki lehet jönni (ez nem a pizza verzió), ami egy hónapban a másik 1.5M, szóval vége is az ösztöndíjnak. Tehát nem lehetetlen, csak minek? Páran már a csoportból is megpróbáltak nagyon tervezetten kihúzni egy-egy hónapot és mindig boldogságot okozott nekik, ha sikerült, nekünk még nem volt rá példa. Kicsit (nagyon) mindig túllógott. Ha meg még motort is akarsz bérelni meg furikázni vele, akkor az még kb. 1M rúpia mindennel együtt. Ideális az iskolától gyalog távolságban lakni, tuti ami tuti.

A program feltételei nagyon azt támogatják, hogy végezd el és ne rohanj el haza, mert valami kulturális sokk ért félúton :-). Egy lengyel pár pl. azért ment haza 2 hónap után, mert "földrengések voltak" - hogy ez miért lepte meg őket, azt nem tudjuk, de két ember elől elvették a lehetőséget azzal, hogy ezt nem otthon találták ki előre. No, ők voltak azok, akik gyalogolni akartak mindenhová, mert az úgy olcsóbb. Ezért nem is jutottak el sehova és unatkoztak. Szóval, akárhogy is csinálod, ne így csináld!

Szóval, a fontosabb feltételek: egyszer hagyhatod el az országot a téli szünetben két hétre, ha nagyon haza akarnál menni (a vízum megengedné, de az iskolai szerződés korlátoz)0. Az órák 75%-ra be kell járni, ha meg akarod kapni az ösztöndíjat. Ha már az sincs havonta a zsebedben, biztosan rövid lesz a kirándulásod. Ne ess teherbe, ne csinálj egy csomó illegális dolgot, mint munkavállalás és drogok. Ha mindez oké, akkor egy nagyszerű évet tölthetsz el az állam "vendégeként". Megéri jelentkezni, olyan élmény, amit nehéz Európában bepótolni.

A jelentkezési határidő december közepe-február vége között van, szóval 2019-2020-ra éppen mostanában kezdődik, osszátok meg mindenkivel, aki szívesen töltene egy évet a 31 fokban! Most van itt az ideje! :-)