Bali nyugati oldala az óceánra nyitott, így egész évben folyamatosan hullámzik. Mármint rendesen. Horvátország meg a többi hasonló nem olyan, meg pláne a Balaton sem. Szép, formás, alábukó masszív hullámokról van szó. Kuta Beach-től Changgu-ig lehet kb. 6-8 km homokos tengerpart, ahol egymást érik a szörfoktatók, a szörfdeszkák és a forró homok. Igazi fiatal-paradicsom ez (ellentétben a nyugisabb-nyugdíjasabb Sanur-i oldallal).

A hangulat kedvéért a címadó zene: Beach Boys: Surfin' USA

Amikor először kijöttem a Google Street View-val várost nézni - hogy ugyan már hova is cibál ki Gabi - akkor kisétáltam ide is, és nagyjából a harmadik méter után megtaláltam a Nagy Ő-t: egy Coca-Cola surf boardot egy fának támasztva. Eldőlt, hogy jönni kell :-). Azóta még nem találtam meg élőben, de ami késik...!

A víz egész nap használható, sem apály sem dagály nem akadályozza meg a hullámok lovasait a víz megzabolázásában. Mindenki látja lelki szemei előtt a hullámon lecsúszó deszkát, miközben ő a kamerába mosolyog és fogain megcsillan a lemenő nap fénye. Na, nem így működik!

Jellemzően 2 órás oktatást lehet venni, amiben benne van a deszka, az oktató, meg egy felső ruha is a nap ellen. Két óra alatt vidáman rommá lehet égni, szóval tessék vigyázni! Ha nem rólam van szó, akkor a két órában egy kis pihenő is benne foglaltatik, én kiküldtem az oktatót, hogy pihengessen, ha szeretne.

Az első időszak arról szól, hogy a hullámmal együtt meglök az oktató (ez az a rész, amikor a filmekben a szörfösök veszettül evezni kezdenek), és te megróbálsz a) nem lenyelni minden vizet, b) nem lecsúszni a deszkáról, c) ha a lendület megvan, felpattanni a deszka közepére, és se elől, se hátul, sem jobb, sem bal oldalon, hanem középen fent maradni a hullámon. Egy óra alatt simán menni szokott mindenkinek. Aztán lehet gyakorolni tovább, beljebb menni a nagyobb hullámokra stb. Nézni másokat, ahogy elindulnak, leborulnak, vagy siker esetén akár a parti homokig siklanak. Vagy, esetemben néhányszor: nem tudnak felállni, ezért fejüket kezükön támasztva siklanak ki hason a parti homokig. Very szexi!

A partok homokja eltérő. Mi Kuta és Seminyak partjait szeretjük, ott tiszta homok van. Ahogy északabbra mész, úgy fordul elő korall vagy szikla is a víz mélyén. Ha rá nem is eshetsz, a lábaddal simán bele tudsz rúgni. Az árak is változóak, egy oktatás 200e-350e rúpia (4,000-7,000 Ft) között változik (nyilván már tudjuk, hol 200e :-)), ha meg csak bérelni akarsz deszkát, akkor 50e-100e óránként.

Nekem az első két óra után egy hét pihenő következett, mert két dolog is dörzsöl ebben a sportágban:

1) a kezdő deszka felülete tapadós kiképzésű, hogy ne ess le róla. No, a tenyerem és mind a 10 ujjam bőre úgy lekopott, hogy utána simán olvasni tudtam a Braille írást.

2) a kapott felső kicsit bő volt, és a sok fel-le mászkálás, meg a víz mozgása úgy kidörzsölte a mellkasomat, hogy utána nem akartam hason feküdni egy ideig.

Minden megpróbáltatásért kárpótol a gyöngyörű part felé siklás (amikor sikerül) a hullámokat hasító deszka hátán állva, ahogy a lányok áhitattal néznek utánad (ezt csak gondolja mindenki), és a végén dagadó mellkassal sétálsz a tengerparton, hónad alatt a díjnyertes deszkával (valójában vonszolod a homokban és próbálod a ruhát távol tartani a mellbimbóidtól). Szóval király, ki kell próbálni!