"Rengeteg gyümölcsöt fogunk enni és sok halat!" - szólt az otthoni terv, kis rózsaszín felhőpamacsokkal teletüsszentve.

Az első két napban, nagyrészt Steve vendégszeretetének hála, japán könyha, francia pékség, tradicionális indonéz étkek jöttek szembe. Isteniek voltak. Könnyes szemmel gondolunk vissza rá azóta is. Még az első egymillliós éttermi számlát le is fényképeztük, nagy mosollyal az arcunkon. Sok új íz, elegáns helyszínek. Egy alkalommal kettőnknek át kellett ülni egy négy fős asztalhoz, mert a kirendelt tányérkák nem fértek el az asztalon. Yummmi!

Bementünk egy kínai étterembe. Gondoltam is, hogy "végre, egy jó kis cípős-savanyú leves"! Nem hogy a nevét nem találtam meg, de kinézetre hasonlót sem, pedig otthon nincs nélküle még önkiszolgáló sem. Újratervezés! Majd Balin másképp lesz!

Oda megérkezve el is indultunk felfedezni a világot. Két dolog volt fontos: 1) igyekezzünk elkerülni a gyomorral kapcsolatos bajokat, 2) mielőbb tudjuk meg, hogy miket is fogunk enni az elkövetkező 1 évben.

Az étkezés szintekre bontható (zárójelben az egy fős étkezés költsége):

1) útmenti asztalkák, nagyjából minden sarkon. Itt kedves helyiek sütnek-főznek valamit, ami egy-egy adott állat szinte bármilyen része is lehet. (300 Ft)

2) Warungok. Ezek a "nagyi kifőzdéje" típustól elmehet egészen egy Gundel kinézetű helyig. A jávai stílusú helyeken az utcán levesszük a cipőnket és a földön ülve eszünk, míg a "We Prefer MasterCard" logós helyeken európai éttermi szintről is beszélhetünk. (400-1000 Ft)

3) Gyorséttermek. McDonald's, KFC, a helyi lopott verziója a JFC, esetleg Starbucks és hasonlók. (800-1200 Ft)

4) Éttermek. Jellemzően tengerpartok és városközpontok közelében. Több helyen ettünk nagyon finom pizzát, szóval nem olyanok, mint az egyiptomi 5* szállodák, ahol minden ételt ugyanúgy fűszereznek, csak az egyik étteremben olasznak hívják, a másikban meg mexikóinak. Kimondottan az volt az érzésem, hogy a tulaj az eredeti országból települt ide. (1000-3000 Ft)

Az ország tradicionálisan rizst termel (meglepődött mindenki, ugye? :-)). Emiatt az ételek nagy százaléka is erről szól. Az indonéz nyelvben 4 féle szó van a rizsre, függően attól, hogy az a rizsföld, a már elvetett rizs, a már kiserkent rizs, vagy a már zacsis, vacsorához készülő rizsről van-e szó. Magyarul ez mind: rizs!

Az étlapokon Nasi felirat alatt található. Viszont két-három hét Nasi-zás után már egyre kevéssé lesz vonzó a még oly finom rákos és egyéb rizs íze sem, mint hajdanán. Nekünk a honvágy leküzdésére a jó öreg McDonald's felelt meg a legjobban. :-) Igen, lehet megkövezni nyugodtan! Aztán majd próbáld ki te is és megtudod milyen jó érzés!

Az egyik szerb lány mondta, hogy ő otthon nem szeret oda járni, de itt egyszerűen el kellett mennie! Na, ennyire!

Ha már...a menün igen érdekes dolgok is vannak a Double Cheeseburger mellett. Az ételek fele pl. rizs + csirke szárny, vagy hal formájú. Az meg mit keres ott? Aztán a sorban állva feltűnik, hogy a vendégek 90%-a azt is eszi! Nyilán, a hindu vallás kiemelt állata a marha, ezért logikus, hogy az itteniek a csirkére mennek rá helyette. Mégis fura nézni. Ahogy nekik lehet fura, hogy a nyugati turisták meg jóízűen majszolják a vallásod szent állatát, sajttal és ketchuppal a tetején?!? (függetlenül attól a vitától, hogy mennyi marha is lehet benne pontosan, gyanítom, hogy a vallás nem köti százalékhoz a témát :-))